Budapest Music Center

A BMC eddigi történetének mérföldkövéhez érkezett 2013. március 23-án, amikor Ferencváros szívében zenei központként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Építtető:  BMC Kft.1093 Budapest, Lónyay u. 41.

Építés helye: Budapest, IX. ker. Mátyás utca 8. Hrsz: 37047

Funkció:  Zenei központ (kamaraterem, étterem-jazzklub, zenei könyvtár, iroda)

Beépítés: zártsorú, VK-IX-városközponti terület

Telek alapterülete: 1286 m2

Beépítettség: 1286 m2 a tetőtér használati szintté alakul, az udvar lefedésre kerül

Bruttó szintterület: 3858m2

Szintterületi mutató: 3

Építménymagasság: 11,95m

Generálkivitelező: Market Építő Zrt.

Tervező: ART1st Design Stúdió Kft.

Belsőépítészeti és bútoripari szakkivitelező: Bútorg Kft.

Épületgépészeti szakkivitelező: ENSI Kft.

Homlokzati fa nyílászárók szakkivitelezője: Jankó Kft.

Az 1996-ban Gőz László által alapított Budapest Music Centert (BMC) elsődleges célja egy olyan zenei információs központ kialakítása volt, amely összegyűjti és nemzetközi viszonylatban is hozzáférhetővé teszi a magyar klasszikus és jazz zenészek, valamint a magyar kortárs zenedarabok adatait. A BMC eddigi történetének mérföldkövéhez érkezett 2013. március 23-án, amikor Ferencváros szívében zenei központként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A központ egy teljesen új, eddig nem ismert minőséget hozott a főváros kulturális helyszíneinek kínálatába, valamint hiánypótló elemévé vált a közép-kelet európai régiónak.

Az eredeti, 1890-ben épült egyemeletes lakóház utcai homlokzatának osztását az évek során egyáltalán nem alakították át. Az épület hagyományos szerkezeti rendszerű, a középső udvart körülvevő egy- illetve kéttraktusos szárnyak teljes egészében alápincézettek voltak. Főfalai vegyes falazatúak, födémei donga- illetve poroszsüveg boltozattal épültek. Az egykori lakóház a 2000-es évek elejére már kimondottan elhanyagolt állapotban volt, ezért az átalakítás során a falakig le kellett csupaszítani a szerkezetet. Az eredeti szerkezetből csupán a külső falakat, az udvarra néző belső falakat és 2 dongaboltozatos födémrészt őrizték meg.

A komplexum térkialakítása és belsőépítészete ötvözi a környékre jellemző neoklasszicista építészetet a XXI. századi modernitással. Az épület próbál alkalmazkodni a ház kettősségéhez: a múlt és a jövő anyagai harmóniában élnek tovább az új épületben. Az összetett és sokoldalú épületben az egyes funkciók közötti kapcsolatok a végletekig átgondoltak; szinte nincs is olyan tér a házban, amelynek ne lenne legalább két funkciója. A sokoldalúság mellett pedig az egyidejű kihasználhatóság is fókuszba került. Az épület belsejében használt anyagoknál a természetességre, tisztaságra, átláthatóságra törekedtek, így színeiben a fekete, fehér, szürke és a tölgy dominál.

A BMC felújításakor komoly kihívást jelentett a zenei központként igényelt összetett és sokoldalú funkcionalitás. A pincébe és a földszintre kerültek a nagyközönség számára nyitott, tömegeket vonzó funkciók: a jazzklub, amely nappal kávézóként és étteremként is működik, illetve a mintegy 300 négyzetméteres koncertterem.

A koncertterem az egykori udvarban kapott helyet, annak jellegét a lehető legjobban megőrizve, így a két hosszanti oldalon egymás fölé helyezett tetőablakok sora fut végig, ezáltal biztosítva a természetes megvilágítást. A két hosszanti falon megőrzött és lecsupaszított vegyes falazat akusztikailag is egyedülállóvá tette a koncerttermet. A színpad mögötti hátsó fal hangterelő falként működik, egyedi csíkos burkolatának köszönhetően pedig az épület színpadfotói rögtön beazonosíthatók. A hosszanti falak mentén a tölgy padlóburkolat ferdén felfelé irányul, ezzel a terem szinte hajóként lebeg a térben.

Az európai élvonalba tartozó Opus Jazz Club galéria szintjét a pincei belmagasság megőrzése érdekében “felfüggesztették” a földszint fölötti födémre; így négyfelé ágazó acélszerkezete könnyed, játékos hatást kelt a belső térben. A klubbot akusztikailag teljesen leválasztották a koncertteremről, így a két helyiségben egyszerre szólhat zene, anélkül, hogy azok zavarnák egymást.

Az emeleti részen az építtető cég irodája, stúdióhelyiségek, egy Zenei Információs Központ és Könyvtár, valamint az Eötvös Péter Nemzetközi Intézet irodája kapott helyet.

A tető a ház ötödik homlokzata, ami jelen esetben a tetőteraszt minden oldalról körbe veszi, így fontos kitétel volt, hogy színében és anyaghasználatában is illeszkedjen az utcai homlokzatokhoz. A tetőtérben épített vendégszobákban, az épületben tartandó kurzusok diákjai lakhatnak majd kollégiumi jelleggel a képzések ideje alatt. Ugyanezen a szinten, az épület sarkán egy tört alakú tér jött létre a sarok kiemelésének köszönhetően, amelynek minden oldala, mennyezete és padlója tölgyfával borított. A terem konferenciák, kisebb rendezvények helyszíne lehet.

Leányvállalatok